fbpx

A fejlesztés lépései – Hogyan lesz egy ötletből kész alkalmazás? – 1. rész

A fejlesztés lépései – Hogyan lesz egy ötletből kész alkalmazás? – 1. rész

A fejlesztés lépései – Hogyan lesz egy ötletből kész alkalmazás? – 1. rész 150 150 Gálné Atyi Anita - UX tervező, webfejlesztő, tanácsadó

Ebben és a következő cikkben összefoglalom, hogy mi egy alkalmazás elkészítésének folyamata, melyek a fejlesztés lépései..

Sokszor találkozom olyan esettel, hogy az ügyfél, akinek a fejében megszületik az ötlet, igény arra, hogy legyen egy weboldala vagy mobilappja, egyáltalán nincs tisztában azzal, milyen lépéseken keresztül juthat el addig, hogy egy kész alkalmazást adhasson át a felhasználóinak.

Ha te is ebben a hajóban evezel, bízom benne, hogy ezek a bejegyzések segítenek, hogy egy átfogó képet kapj a folyamatról.

Fejlesztés lépései

1. Vízió, ötlet

Minden fejlesztési projekt úgy indul, hogy valakinek van egy ötlete.

Ideális esetben ez a vízió olyan, ami:

  • technikailag megvalósítható,
  • van rá igény,
  • hasznos a felhasználóknak és
  • az alkalmazás tulajdonosának érdekeit is szolgálja.

Sajnos ezek nem teljesülnek minden esetben, pedig vannak módszerek az ötlet életképességének vizsgálatára.

Ha nem vagy biztos benne, hogy a fenti 4 feltétel teljesül az ötletedre, akkor javaslom, hogy mielőtt a megvalósítás útjára lépsz, mindenképpen végezz vagy végeztess piackutatást.

2. Brief

A brief egy hosszabb-rövidebb leírás, amiben a megbízó összegyűjti az igényeit és elküldi a szóba jövő alvállalkozóknak, szolgáltatóknak ajánlatkérési szándékkal.

Gyakran találkozom néhány soros brieffel, ami őszintén szólva semmire sem elég. Alkalmazás fejlesztésről beszélünk; még a legegyszerűbb céges weboldal esetén is lehet írni legalább 8-10 mondatot az alábbiakról:

  • Mi a honlap fő célja?
  • Milyen menüpontjai, oldalai legyenek?
  • Milyen funkciói legyenek (kapcsolat űrlap, hírlevél feliratkozás, beágyazott videó, cikk modul, analitika stb.)?
  • Mi legyen a domain?
  • Milyen stílusú legyen a design?

Minden résztvevő érdeke, hogy az ajánlat amit kap, ad, a lehető legjobban tükrözze a valóságot. Ezért azt javaslom, próbáld minél részletesebben leírni, pontosan mint szeretnél!

3. Ajánlatkérés

Ezen a lépésen is sok múlik. Ki kell választanod a potenciális szolgáltatókat, akiktől ajánlatot kérsz.

Szükséged lesz:

  • grafikusra, webdesignerre
  • fejlesztő(k)re
  • domain szolgáltatóra
  • tárhelyszolgáltatóra

Szükséged lehet még:

  • IT üzleti elemzőre, UX tervezőre
  • Online marketing szakértőre
  • SEO szakemberre

Előfordulhat, hogy találsz olyan szolgáltatót, aki ezek közül több pontra is kínál megoldást. Ezzel csökkentheted a projektben részvevő felek számát és a kommunikáció mennyiségét. De a kritikus pontokon érdemes lehet olyan szakembert keresni, aki adott területen nyújt specifikus tudást.

4. Kivitelezők választása

Ez az a pont, ahol még teljesen a kezedben van a projekt sorsa, tiéd a döntés, hogy kiválaszd a számodra optimális szolgáltatókat. Az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venned:

  • Ne csak az ár alapján dönts! Sokan alkalmazzák azt az árazási stratégiát, hogy kevés dolgot vállalnak alacsony áron, remélve, hogy menet közben újabb kéréseid lesznek, amelyekért majd plusz díjat kérhetnek. Így végül gyakran rosszabbul járhatsz, mintha eredetileg egy drágább szolgáltatót választottál volna. Ez ellen azzal tudsz legjobban védekezni, ha nagyon részletes briefet írsz ajánlatkéréskor.
  • Minél részletesebb, átgondoltabb az ajánlat, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hozzáértőkkel van dolgod. Plusz pont, ha le is van bontva modulárisan, így akár azt is láthatod, melyik az a funkció, ami relatíve drága ahhoz képest, amit neked hozna haszonként, így kérheted a kihúzását.
  • Ne ijedj meg, ha sok feltétel van kikötve! Olyanra gondolok, hogy pl. mennyiségi limit szerepel az árajánlat egy sora mellett: “tartalomszerkesztés max. 5 oldal”. Az ilyen keretek arra egednek következtetni, hogy tapasztalt szolgáltatóval van dolgod, aki tudja, hogy az általa adott árajánlatba mi fér bele. Ezek téged épp annyira védenek, mit őt.
  • Nézd meg, milyen határidővel vállalják a teljesítést!
    • Ez egyrészt azért fontos, mert valószínűleg van a fejedben egy kitűzött dátum, amikorra szeretnéd, ha kész lenne az alkalmazás. (Persze ha mindenki hosszabb határidőt mond, lehet, hogy a te elvárásaid irreálisak.)
    • Másrészt ha több szolgáltatóval dolgozol, össze kell egyeztetned a határidőket, hogy ne akadályozzák egymást a lépések. Erre is gondolnod kell, mikor választasz.
    • Harmadrészt ha a szolgáltató rögtön tudja kezdeni a munkát, valószínűleg nincs feltöltve munkával, így azon lesz, hogy azzal győzzön meg, hogy nagyon rövid határidőt vállal. Ha gyanús a dolog, de a többi ajánlatadó olyan határidőt mond, ami neked már késő, érdemes megkérdezned, hogy esetleg alacsonyabb funkcionalitással vagy felár ellenében nem tudnának-e korábbra elkészülni.

5. Egyeztetés, specifikáció

Ebben a lépésben egy sor olyan kérdést fogsz kapni, ami pontosítja az eredeti briefedet. Pl. a végleges szövegeket, képeket fogják tőled kérni. Bonyolultabb rendszer esetén valószínűleg szükség lesz rá, hogy az oldalakat, képernyőket vázlatosan lerajzoljátok stb. Dobálózhatnék olyan szavakkal, mint specifikáció, drótváz, mockup, felhasználói élmény (UX) tervezés, use-case modell, de ezekről későbbi bejegyzésekben tervezek írni.

A lényeg, hogy ennek a pontnak a végére már te is és a szolgáltatóid is minden információ birtokában lesznek ahhoz, hogy megkezdődhessen a tényleges kivitelezés.

A szerződés(ek) aláírása is ekkor fog megtörténni. És valószínűleg az ekkor elkészült dokumentumok a szerződés mellékletébe fognak kerülni.

Ha a rendszer bonyolultsága megköveteli, ennél a lépésnél szükséges lehet bevonni IT üzleti elemzőt, UX tervezőt a folyamatba. Becsatlakozhat marketing és/vagy SEO szakértő is a tartalmaid készítésébe.

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.