fbpx

Webfejlesztő miniszótár

Webfejlesztő miniszótár

Webfejlesztő miniszótár 150 150 Gálné Atyi Anita - UX tervező, webfejlesztő, tanácsadó

Általában igyekszem nem túl sok olyan szót használni, ami laikusok számára nem érthető. Ennek ellenére bizonyos informatikai szakszavak óhatatlanul is bekerülnek a mondataimba, hiszen nem mindenre van jól használható szinonima, néha még megfelelő magyar kifejezés sem létezik. Ezeket szedtem össze ebbe a webfejlesztő miniszótárba.

    • Egyrészt jelenthet magas jogosultságú felhasználót, aki hozzáfér az adminisztrátori felülethez, ahol az alkalmazás frontend felületén megjelenő tartalmakat szerkesztheti.
    • Másrészt magát az adminisztrátori felületet is szoktuk röviden adminnak vagy admin felületnek hívni.
  • Alkalmazásprogramozási interfész (Application Programming Interface), azaz egy számítógépes alkalmazás vagy rendszer azon eljárásainak (szolgáltatásainak) és azok használatának dokumentációja, amelyek más alkalmazások számára elérhető a rendszer belső működésének ismerete nélkül.

  • Alkalmazások esetében szokás backend és frontend (front-end) rétegről beszélni. A backend réteg végzi az adatfeldolgozást. Egyrészt kommunikál az adatbázissal, adatokat fogad a frontendtől (felhasználótól) és adatokat küld a frontend réteg felé (a felhasználónak). Tehát igazából minden backend, amit a felhasználó nem lát, de az alkalmazás működéséhez szükséges.

  • A brief egy hosszabb-rövidebb leírás, amiben a megbízó összegyűjti az igényeit és elküldi a szóba jövő alvállalkozóknak, szolgáltatóknak ajánlatkérési szándékkal.

  • (Általában kisebb) hiba a programkódban.

  • Tartalomkezelő rendszer (angolul: Content Management System). Manapság már szinte minden weboldal úgy készül, hogy van mögötte egy CMS, ami azt jelenti, hogy az egész rendszer mögött van egy adatbázis és egy adminisztrátori felület, ahol a tartalmak jó része szerkeszthető.

    Tipikusan az oldalak, bejegyzések, menük, képi elemek, termékek (webáruház esetén) azok, amiket az adminisztrátori felületen az arra jogosult felhasználók szerkeszthetnek. Bonyolultabb rendszerekben természetesen nem tipikus, akár teljesen egyedi objektumok is módosíthatóak az admin felületen.

  • Ezek a szavak gyakran okoznak félreértéseket. Ennek fő oka, hogy magyarban torzított jelentéssel használjuk őket az eredeti angol szavakhoz képest.

    Angolban a design tervet, modellt jelent, így a designer a magyar tervező szó megfelelője.

    A design és designer szavak ennél jóval szűkebb jelentéssel honosodtak a magyarban, még inkább az informatikai szaknyelvben. A designt legtöbbször vizuális terv értelemben, a designert főként grafikus, esetleg formatervező jelentéssel használjuk.

    Tehát mikor egy fejlesztési projekt kapcsán

    • magyar mondatban az mondjuk, hogy design (dizájn) vagy designer (dizájner), akkor általában az alkalmazás grafikájára, színeire gondolunk, illetve a számítógépes grafikusra, aki, létrehozta azt;
    • ellenben ha angol terminusokat használunk, pl. software design, UX design, akkor a tágabb értelemben vett tervezésről van szó, nem csak a vizuális vonatkozásokról.
  • Az informatikai definíciót inkább hagyjuk, mert az is csak annak segít, aki ért valamennyire az informatikához. Hétköznapi nyelven egy weboldal neve a domain név, amit ha beírsz a böngészőbe, be fog jönni.

    Ez arra jó, hogy ne egy IP-címet (pl. 88.88.88.1) kelljen megjegyezned, hogy elérd azt a honlapot, amit szeretnél.  Például az én honlapomnak, amit most olvasol atyianita.hu a domain neve.

  • Sematikusan, egyszerű formákkal megrajzolt tervek összessége, ami megmutatja, hogy az adott alkalmazás:

    • hogyan épül fel (oldalak, képernyők),
    • milyen fő funkciói vannak és azok hol érhetők el a felhasználók számára,
    • hol és nagyjából milyen módon kerül interakcióba a felhasználó az alkalmazással.
  • “Egyedi” fejlesztésnek azokat az alkalmazásokat nevezzük, amelyek forráskódját a megbízott fejlesztők írják teljes egészében, esetleg bizonyos keretrendszerek felhasználásával (pl. CodeIgniter, Laravel, Symfony). Tehát nem egy letölthető, megvásárolható, bérelhető CMS vagy webáruház motor felhasználásával kerülnek kialakításra.

  • Fejlesztés során általában a fejlesztő először a saját gépén (localon) dolgozik, majd mikor olyan fázisba kerül az alkalmazás, átadja azt tesztelésre az ügyfélnek. Leggyakrabban ennek 2 módjával találkozhatunk:

    • Egy teszt alkalmazás formájában érhető el a rendszer.
      • Weboldal esetén egy teszt domain néven, még nem a végleges tárhelyén, általában jelszóval védve, hogy a keresőrobotok ne találják meg.
      • Mobilapp esetében teszt módban tölthető le az alkalmazás áruházakból, esetleg célzottan tesztelési szándékkal telepíthető adott eszközre.

      Ez esetben az élesítés a teszt alkalmazás véglegesített, jóváhagyott változatának publikálását jelenti, ami weboldalaknál általában adatbázis, forrásfájl áthelyezést, migrálást jelent az éles tárhelyre és domain név és e-mail cím beállítást jelent.

    • Weboldalak esetén, ha még korábban nem létezett az adott domainen oldal, amit frissíteni kell, akkor lehetőség van arra is, hogy már a végleges helyén legyen tesztelve az alkalmazás a végleges adatbázissal és a valós domain név alatt. Ilyen esetekben szintén jelszavas védelmet, vagy karbantartási módot szokás alkalmazni, hogy idő előtt ne találhassanak rá a felhasználók és a keresőrobotok.
      Ilyen esetekben az élesítés egyszerű, mert csak a jelszavas védelmet vagy a karbantartási módot kell feloldani, esetleg a levelezés konfigurálását elvégezni, és máris a nagyközönség számára elérhető, működő honlapot kapunk.
  • Alkalmazások esetében szokás backend és frontend (front-end) rétegről beszélni. A frontend réteg feladata a rendszerből kijutó adatok prezentálása, illetve a bejövő adatok fogadása a felhasználótól. Tehát igazából minden frontend, amit a felhasználó ténylegesen lát az alkalmazásból.

  • Egy weboldalhoz szükséges tárhely és adatbázis szolgáltatását jelenti.

  • Az Information Technology rövidítése. Igazából minden IT dolog, ami informatikai rendszerekkel kapcsolatos.

  • A mockup a drótváz utáni következő lépcsőfok (amennyiben szükség van rá), ami egy alkalmazás működését hivatott bemutatni. Ez már egy kattintható modell, de még általában dinamikus elemek (számítások, interakció, animációk) nélkül. Ellenben már a vizuális megjelenése nagyjából végleges, tehát a drótváz sematikus, legtöbbször fekete-fehér terveihez képest már a grafikus által tervezett designnal készül el.

    Általában arra használják, hogy az ügyfél, esetleg egy-két dedikált felhasználó véleményezni tudja a felépítést és a designt.

  • A natív mobilappok platform-specifikus programnyelven íródnak, ami az iOS esetén tipikusan Swift (vagy régebben Objective-C), az Android esetén pedig Java.

  • Opcionálisan ki-bekapcsolható modul, ami egy alkalmazás működését kiterjeszti, kiegészíti, módosítja. Bővítménynek is szoktuk hívni.

  • Fejlesztő, aki a forráskódot írja. 🙂

  • A végső alkalmazáshoz nagyon hasonlító, de még nem végleges rendszer. A mockup utáni következő lépcső. Ez már egy olyan változat, ami akár tesztelésre is alkalmas, még ha funkcionálisan nem is teljes.

    Egyszerűbb alkalmazások esetén prototípus általában nem készül, hanem már a véglegesnek szánt, teljes funkcionalitású verziót kerül csak átadásra.

    Nagyobb fejlesztéseknél (főleg agilis fejlesztési módszertannál) akár több prototípus is készül, amelyeket mind véleményeznek, tesztelnek, majd a kért módosításokat a fejlesztők beépítik a következő prototípusba.

  • Search Engine Optimization, azaz keresőoptimalizálás. Olyan technikák összessége, amik azt segítik elő, hogy egy weboldal minél jobb helyezést érjen el a keresők (Google) találati oldalain.

  • Az URL domain név utáni, két / jel közötti része. Pl. a jelenlegi oldal URL-jének ez az egyik slugja: webfejleszto-miniszotar.

  • A fejlesztésben a specifikáció valamilyen programmal, alkalmazással, vagy szolgáltatással szemben támasztott követelmények leírása.

  • Rövid program vagy programrészlet.

  • Egy webszerver, amin a weboldalad forrásfájljai, adatbázisa található. A weboldalad domain nevét beírva erről a tárhelyről fut a honlapod, innen van kiszolgálva.

  • Magyarul sablonnak is mondjuk. Sok mindent jelenthet, de általában arra használjuk, hogy egy vagy több oldal, képernyő vázára hivatkozzunk (programkód szinten), ami adott helyzetben a megfelelő paraméterekkel feltöltve megjelenik a felhasználó számára.

    Így lesz egy alkalmazás dinamikus. Vannak sablon fájlok, amelyek a megjelenítendő adatok, tartalmak struktúráját adják. Ezeket egészíti ki az előre definiált helyeken a háttérben futó (backend) programkód dinamikusan.

  • User Interface. Az alkalmazás grafikus felhasználói felülete.

  • Magyarul használhatóságnak szokás fordítani. Ha egy alkalmazás usabilityje jó, akkor szoktuk mondani, hogy felhasználóbarát.

    A usability egy olyan minőségi mutató, amely azt jellemzi, hogy a felhasználói felületeket mennyire egyszerűen lehet kezelni.

  • Felhasználó.

  • User eXperience, azaz felhasználói élmény. Erről bővebben olvashatsz egy másik bejegyzésemben: Mi az a UX? Mit csinál egy UX tervező?

  • A webergonómia felhasználóbarát megoldások alkalmazásával foglalkozó terület. Célja, hogy a rendelkezésre álló webfejlesztési, design és tartalom elemekkel a felhasználók számára könnyen használható weboldalak készüljenek.

    Forrás: Mediapedia

  • A drótváz angol megfelelője.

  • Az egyik legismertebb CMS. Ingyenes, nyílt forráskódú, rengeteg sablon és plugin érhető el hozzá.

Szerinted kimaradt valami a webfejlesztő miniszótárból? Írd meg hozzászólásban, hogy kiegészíthessem vele a bejegyzést.

Tetszett a bejegyzés? Oszd meg másokkal is!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.